Őrség szállás

Őrség szállás, őrségi szállások

Jelen cikkünkben az őrségi szállások és a pihenés témakörével foglalkozunk, ezt természetesen néhány kollégánk tapasztalatai és ajánlásai alapján merjük csak javasolni. A pihenés nagyon fontos mindenki számára, még a nagyon aktív menedszer típusú emberek számára is -akik bár váltig állítják, hogy ők a stresszben érzik jól magukat- jól jön egy kis pihenés. A pihenés helye és a szállás megválasztása a pihenés minősége szempontjáéból nagyon fontos. Persze gyakorta keressük a sokcsillagos szállodákat, személytelen kiszolgálással és jellegtelen falakkal bízva abban, hogy pihenten térünk vissza egy-egy hosszú hétvégéről. A pihenés egy komplex dolog. Függ tőlünk, függ a környezettől, a szállás minőségétől és nagy mértékben a harmóniától. Engedjék meg, hogy kicsiny hazánk határain belülről ajálnjunk Önöknek néhány csodálatos vidéket a feltöltődésre. Kezdjük talán első cikkünkben az ÖRSÉG varázslatos világával, ahol a hagyomány, a népi értékek megbecsülése, a tiszta levegő és az igazi, originál falusi turizmus találkozik. Tehát az őrség lesz első állomásunk célja és megpróbáljuk pár mondatban bemutatni Önöknek az Őrség egyedülálló értékeit és a fontosabb, szebb vagy éppen kellemesebb szálláshelyeket. Jöjjön tehát az ismertetés az őrség egyedülálló világával!

Hol is van az ŐRSÉG? A szlovén, az osztrák és a magyar határ találkozásánál elhelyezkedő terület összessége az Őrség, egyszerűbben szólva az őrség dél-nyugat Magyarország egy csücske. Az őrség különleges folyók és patakok formálta dombvidék, melyet a szubalpin klíma, közel ezer forrás, több tucat kisebb-nagyobb patak, titokzatos láp és a gyantaillatú erdők ölelésében megbúvó apró falvak tesznek elbűvölővé. A vízitúrák szerelmesei, az erdei kirándulások kedvelői és a természetvédelmi ritkaságokra vágyó kirándulók éppúgy megtalálhatják a számukra fontos néznivalókat, mint az erdei iskolát szervező pedagógusok, a horgászok, vagy a trófeákat gyűjtő vadászok. Az Őrség három vízgyűjtő területhez tartozik: a Kerka révén a Mura-Dráva vízrendszerhez, a Zala által a Balatonhoz, a Lugos-patak és a kisebb patakok révén a Rába vízgyűjtőjéhez. A Nemzeti Park felszínét e három folyónak, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel az évezredek során. Bár természetes, nyílt vizű tó nem található a területen, mesterséges, többnyire völgyzárógátas tavak azonban szép számmal találhatók, mint például a Vadása-tó vagy a Hársas-tó. Az Őrség háborítatlan nyugalma tulajdonképpen semmihez sem hasonlítható pihenést jelent a falusi turizmus szerelmesei számára. Ezen belül is gyöngyszemeknek a különleges hangulatú és elképesztően változatos falvakat körülölelő tájak a lakott területektől mindössze pár percnyire, mégis az erdő fáinak árnyékában szinte észrevétlenül arcunkba tólul a természet.

De mitől is kivételes az Őrség? Mitől egyre népszerűbbek az Őrség szállás foglalása, mitől kedvelik évről évre egyre többen ezt a kis parányi zugot az országban. Az őrségnek lelke van. Hagyománya van, ami az évtizedek és az évszázadok során megőrzésre került. Míg az őrségi emberek számára nem jelentett értéket a népi építészet, a hagyományos házépítési kultúra, addig a friss betelepülők éppen ezért választották az Őrséget, sokan közülük nagy gondossággal építették újjá a leromlott állapotú házakat. Az őrség önmagában is egy ékszerdoboz, hagyományos népi jellegével, a falusi turizmus csak az Őrségre jellemző szálláshelyeivel, berendezésével. Az Őrség szelíd dombvidékén fenyvesek és bükkösök, virágos rétek, üde zöld legelők váltakoznak, a völgyek mélyén tiszta vizű patakok csordogálnak. Jelentős számú védett növényfaj él itt. A térség állatvilága szintén nagyon változatos, az erdők vadállománya is jelentős. Persze a nevezetességek is kiemelt szerepet kapnak az Őrség életében, így az Őrségi Nemzeti Parkot sem szaban a turizmus és a szállás foglalás folyamatosan növekvő számából kihagyni. Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magában foglalja az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet területét, a Vendvidéket, a Rába-folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település körzetét öleli fel. Az Őrség Nemzeti Park gazgatósága Őriszentpéteren található.

Tehát látnivaló szép számmal akad az őrségben is, de úgy gondoljuk, hogy nem csak a temrészeti értékek azok, amik az őrség szállásaira vonzzák az embert. A hagyomány, a régies építészet és az elmúlt idők őrségi mindennapjaihoz tartozó használati tárgyak gyűjteményei azok, amik igazán egyedülállóvá és értékessé teszik az Őrség szálláshelyeinek imázsát. Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző tájegység és az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben az Őrségben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. Az Árpádházi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre. A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Legfőbb elöljárójuk az őrnagy, vagy ispán volt, aki 12 esküdttel együtt látta el a bírói és közigazgatási teendőket is. A hajdani őrnagyi székhely -ahogyan napjainkban a nemzeti park székhelye is- Őriszentpéter volt. Az Őrvidékhez tartozó községek (települések) függetlenek voltak a vármegyéktől, adó- és tulajdonjogi kiváltságokat élveztek, amit többször megerősítettek az idők folyamán. Kiváltságaik a XVII. sz. végéig tartottak, mikor jobbágysorba kényszerítették őket is. Erről is olvashatunk Nemes-Népi Zakál György 1818-ban írodott könyvében, az "Eőrséghnek Leírásá"-ban, mely egyben Magyarország első tájmonográfiája is. Különös örökséget őrzött meg az Őrség. Egyrészt a táj népi és kultúrtörténeti emlékekben igen gazdag, másrészt az őrségi falvak jellegzetes szeres településszerkezetűek. A szeres településszerkezet a honfoglalás óta megőrződött, köszönhetően az 1990-ig tartó elszigeteltségnek. Az örökséget és a hagyományt általában összekeverjük. Célszerű megkülönböztetni az anyagiságában megfogható örökséget a hagyomány szellemi tartományától, noha szorosan összetartoznak. A hagyomány az örökség lelke, nélküle az örökség pusztán tárgy vagy valamilyen jelenség csupán. A hagyomány, a szellemiség az értékesíthető anyagban, szakrális értéke van. A hagyomány egyúttal szellemi-technológiai készség, és az elődöktől származik. A fenntartó közösség számára soha nem maradiság, éretlen ragaszkodás a múlthoz, a meghaladotthoz, hanem az a belső képesség, amely biztosíték a túlélésre, a fejlődésre, a keretek között tartott újításra. A kereteket pedig a föld, a falu, és a létezés alapját jelentő munka adja.

A népi szokások is sajnos egyre több helyen merülnek feledésbe, elvesznek, jellegtelenné válnak vagy teljesen eltűnnek a népi szokások, játékok és az egyes tájegységekre sajátos módon jellemző szokások. Az Őrség egyes települései a mai napig őriznek ilyen hagyományokat, ezekből mutatnánk be most néhányat.

Szüreti felvonulás Szalafőn

A szüreti időszak hagyományos, ma is élő népszokása a szüreti felvonulás. Szekérre, lóra pattan a falu apraja-nagyja és lakodalmas menettel -menyasszonnyal, vőlegénnyel, násznéppel- járják a falu házait. Természetesen nem maradhat el a gazdasszonytól a szíves megvendégelés szendviccsel, süteménnyel és persze némi itókával. A lucázást karácsony körüli népszokásként ismerték az itt élők. Luca napján (december 13-án) fiatal férfiak szalmacsutakkal a hónuk alatt kopogtak be a házakhoz, és ha a gazda beengedte őket, akkor a csutakra térdelve verset mondtak, majd a szalma egy részét a szobában szétszórták. A háziasszony aszalt gyümölccsel, esetleg pénzzel köszönte meg a lucázást. Ez a szokás a későbbiekben átalakult és ma már a házak bejáratát, udvarát szórják meg szénával, szalmával, sőt az ajtót betámasztják, hogy a gazda reggel csak nehezen tudjon kijönni.

Farsang a vidámság, a mulatozás, a bálok és a lakodalmak ideje. Különleges, csak erre a tájegységre jellemző vigadalom a farsang végét jelentő Húshagyó-keddhez kapcsolódó rönkhúzás volt. Ez a hagyomány ma is él az Őrség egyes településein és bár új elemek is kerültek a megmozdulásba, mégis jellegzetesen őrzik az eredeti formát. Csak abban az esetben van rönkhúzás, ha a faluban nem volt lakodalom farsang idején. Az évenként visszatérő esemény célja a búfelejtés, a szürkeség, a hideg elűzése, hogy jöjjön a tavasz és a kikelet. Az Őrségben az emberek vidáman, jókedvűen várják a tavaszt. Ha nincs igazi lakodalom, tréfáljuk meg a fiatalokat, tartsunk maskaralakodalmat! Hajdanán a rönkhúzással szégyeníteni , büntetni szerették volna a fiatalságot a gyámoltalanságáért, hogy nem tudtak megházasodni, férjhez menni. A népszokás jegyei hasonlóak az igazi lakodalomhoz, sok tréfával fűszerezve mindenki örömére és vígságára. Májusfaállításra készültek az őrségi legények április utolsó napján, amikor sudár fenyőfákat vágtak ki az erdőben. A lányok csak akkor mehettek ki a házból, ha már állt a májusfa, ekkor étellel, itallal kínálták a legényeket. A hagyomány néhány őrségi faluban még él azzal a változtatással, hogy már nem csak a szerelem jelképeként, hanem barátságból és tiszteletből is állítanak májusfát, pl. a kultúrház és a kocsma udvarára.

Az Őrség egy külön világ. Az Őrség bemutatása, Őrség szállás foglalás, őrségi vendégház és panzió bemutatása természetesen nem a Matracvásárlás ágybetét webáruház feladata, viszont szerettünk volna egy-két valóban pihentető és kulturálisan is értékes kikapcsolódási lehetőséget megmutatni Önöknek.  Az őrség szállások nem hiába kapnak egyre nagyobb figyelmet a magyarországi belföldi turizmusban és a hagyományokat kereső osztrák és német érdeklődők körében. Az őrség szállás helyei és a szálláshelyeken megét atmoszféra egyszerűen megismételhetetlen és utánozhatatlan, hiszen egy-egy őrségi szállás helységeiben évszázadok történelme köszönt ránk olyan egyszerűeséggel, ahogyan csak Krúdi Gyula tudott írni az éttermek végtelen világáról.

És hogy hol is érdemes megszállni, ha az Őrség gyönyörű és hangulatos világára esett a választásunk? Természetesen kiglancolt panzió több is található az Őrségben, szállodával is találkozunk egynéhánnyal, azonban mégis a érdemesebb a hagyományos értékeket 100% mértékban megőrzött őrségi hangulatú parasztházak között válogatni. Az eredeti épületek hangulata, a korhű bútorzat és a hagyományőrző berendezési tárgyak olyan hangulatot varázsolnak körénk, mintha csak egy időutazáson vennénk részt. Érdemes tehát körülnézni az interneten és megkeresni a legszinpatikusabb őrségi szálláshelyet. A legtöbb ilyen régi őrségi ház teljesen és korhűen került felújításra, egyedüli, de nagyon fontos változás az infrsruktúra kialakítása: pazar fürdőszobák, wi-fi és gépesített konyha vár minket a legtöbb ilyen őrségi panzió falai között.

Folytatjuk...