Stresszoldás, kineziológia és az alvás

Stresszoldás, kineziológia és az alvás

Az általános stresszoldás, kineziológia vagy más eszközök segítségével. A stressz és az alvás, a stresszmentes, pihentető alvás nem elérhetetlen, hiszen számtalan nem klasszikus nyugati orvoslási módszer van, amivel a mindennapi stressz olyan mértékben enyhíthető, amellyel az alvás minősége akár jelentős mértékben is javítható. A stressz sajnos mindennapjaink szerves részévé vált és a rohamosan gyorsuló világ, a mindennapi gazdasági helyzet által indukált létbizonytalanság érzésa és biztonságérzet különböző fokú hiánya ezeket a stresszes állapotokat sajnos csak tovább fokozzák. A legtöbb határozott tünetet produkáló betegség vagy szindróma esetén viszonylag könnyen filterezhető és elszigetelhető tünetekből vagy tünetcsoportokból álló visszajelzést kapunk, ami alapján a megfelelő segítség számára könnyebb diagnózist enged meg, azonban a stressz az esetek többségében nem tartozik a jól körvonalazható tünetek közé, hiszen mindnyájunknál más-más területen jelentkeznek a stresszel kapcsolatos panaszok. A stressz másik nagy veszélye, hogy az alapvetően is nehéz felismerést még tovább rontja, hogy az úgy nevezett konzerválódott stressz olyannyira ivódik be mindennapjaink világába és válik viselkedésmintánk részévé, hogy az esetek zömében még mi magunk sem vesszük észre, hogy egy-egy kellemetlen tünet mögött a stressz alattomos áskálódása áll. Ilyen területek egyike az alvászavar, a nehéz elalvás, az álmatlanság és a gyakori hosszabb időre történő megébredések.

 

Az alvás kiemelt szerepet játszik a sejtregenerációs folyamatokban, az idegrendszer regenerációjában és pihenés minősége és mértéke különös kihatással van másnapi szellemi és fizikai teljesítményünkre. A nem megfelelő mértékben regenerálódott idegrendszer ingerküszöbe lényegesen alacsonyabb a normális, elfogadott értékeknél, így a feszült stresszes állapot napközbeni kialakulása sokkal gyorsabb és károsabb mértékű, mint egy megfelelően kipihent, regenerálódott szervezet esetében. Ez a folyamat sajnos egy lavinát indít el, a probléma hétről-hétre eszkalálódik, míg eljutunk a teljes alvászavar állapotába, amikor is szinte már csak gyógyszerek segítségével lehet az eredetihez közeli állapotot visszaállítani.

 

Az megfelelő minőségű alvás tehát nem csak egy jól megválasztott ágybetét a megfelelő táplálkozás, a kielégítő fizikai aktivitás és az ajzó szerek kerülése köré csoportosítható, hanem egyéb külső tényezők befolyásolása alatt is áll. Ilyen például a stressz is. A stressz oldására számtalan módszer kínálkozik, akin nem szívesen járnának pszichológushoz vagy klasszikus nyugati orvosi kezelésekre, azok számára az alternatív jó eséllyel megoldást jelenthetnek. Természetesen egyetlen gyógymód esetében sem mondható el, hogy 100% biztonsággal mindenkinél működik, viszont egyes speciális beszélgetéssel, úgynevezett irányított stressz oldással a stressz kiválóan oldható. A stressz oldása minden esetben egy folyamat, ahol az aktív részvételen felül minden bizonnyal egy kis hitre is szükségünk lesz. Ilyen alternatív stressz kezelés például a kineziológia is, ahol irányított beszélgetések során a testünkben kialakult ú.n. blokkpontok kerülnek feltárásra és a közös beszélgetések során oldásra. A stressz oldás ezen formája a nyugati országokban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen a kiemelkedően jó eredmények mellett az embernek még sincs olyan érzése, hogy mint beteg kezelik őt.

Az alvás elégtelen minősége és a stressz tehát nagyon szoros összefüggésben van egymással és a folyamat elindulásakor egy önmagát gerjesztő rendszert hozunk létre, ahol a negatív hatások egymást erősítik, fokozzák. A kialvatlanság, az idegrendszer regenerálódásának hiány további fokozott stresszes állapotot idéz másnap, ami újabb álmatlan éjszakához, nehéz elalváshoz és gyakori hosszú időszakokra történő megébredésekben jelenik majd meg. Ezekben a stresszes esetekben a megfelelő ágymatrac és egyéb alvással kapcsolatos hasznos egészségügyi tanácsok nem sok segítséget jelentenek, legjobb esetben is egy két kiegészítő körülmény megváltoztatásával is csak kisebb sikereket érhetünk el, a probléma valódi megoldásához elkerülhetetlen lesz a szakember segítsége.

 

De mit is jelent a stressz?

Mit jelent a stressz? A stressz és a különböző stresszek jelentése, fogalma és oldása. Stresszkezelés. Hogyan védekezzünk a stressz ellen a kineziológia módszerével? Korunk civilizációjában szinte alig akad ember, aki ne ismerné a stressz fogalmát. A hétköznapi párbeszédeinkben is többször felüti a fejét a stressz megnevezés: "Ez egy stresszes időszak", "túl sok stressz ért ma", " Ne stresszelj már", stb. A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség" mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Sajnos, Te sem úszhatod meg a mindennapjaidat stresszek nélkül kedves Látogatóm!

A belső tartós stressz

Szerveink védőköpenye a szervenergia. A szervenergia csökkenhet (akár helytelen táplálkozás miatt), a szerv kevesebb energiát kap, mint amennyire a feladata elvégzéséhez szüksége lenne. Ez az adott szerv számára egy stressz, amit még nem érzékelünk, de ha ehhez a belső stresszhez egy külső is társul, azt a szervezetünk már nem tolerálja, azonnali vészriadót fúj. Veled is megesett már, hogy valamilyen apróságon annyira kijöttél a sodrodból, hogy azonnal "robbantál"?

Automatikus stresszmagatartás

Túlélésünk záloga, belénk van kódolva, ez az automatizmus véd bennünket, ha hirtelen kell reagálnunk valamire, azonnali döntést kell hoznunk. A stressz hatása ilyenkor elsősorban pozitív, mert koncentrálja a szervezet erőit egy változó helyzettel való megbirkózáshoz, ezáltal javítja teljesítményünket egy-egy kihívás során. Már gyermekkorunkban megtanuljuk a legjobb túlélési magatartást. hajlamosak vagyunk arra , hogy bizonyos szituációkban helytelenül viselkedjünk. A stressz oka többnyire a túlzott megterhelés, a feladataink leküzdéséhez azonban nem mindig a legoptimálisabb megoldást választjuk. Öntudatlanul kerüljük a stressz-szituációt, túlélünk. Mit is csinálink ilyenkor? Tedd fel a kezed, ha már Te is választottad azt a túlélési stratégiát, amikor a dolgozatírás /kellemetlennek ígérkező megbeszélés napján inkább lebetegedtél! Általában a betegség tekinthető a legjobb mentségnek a szituáció megkerülésekor. Az automatikus stressz bekapcsolásához legtöbbször elég egy szó, kifejezés (dolgozat) ami képes az energiánkat azonnal megcsapolni, a test harmóniáját felborítani, hangulatunkat megváltoztatni. Mindannyiunk életében vannak olyan motívumok, személyek, cselekvések, dolgok, amelyek kiváltják az automatikus stresszmagatartást, és legtöbbször ezek a stresszek nem is tudatosulnak bennünk. A kinezilógia segít a blokkot okozó stressz felfedezésében és oldásában. Számunkra vagy stressz, vagy egyensúly létezik. A stressz szó hallatán leginkább negatív stresszre gondolunk, de ugyanígy beszélhetünk pozitív stresszről is. Szervezetünk nem tesz különbséget a kettő között. Ha túl sok stresszt úgy tudja tolerálni a szervezet, ha a stresszt okozó tényezőket kiegyensúlyozzuk. kineziológia az alternatív módszer Ha ezen az oldalon jársz kedves Olvasó, már közel állsz ahhoz, hogy találkozz egy szelíd módszerrel ami képes a stresszoldásra. Stresszoldás, lelki egzensúlyEgyensúlyunk visszaállításához a stresszoldásra kell törekednünk. Manapság sokféle eszköz rendelkezésünkre áll, hogy helyre állítsuk szervezetünk egyensúlyát. Alternatív terápiák sora segíthet bennünket a balanszba hozni szervezetünket. A homeopátia a gyógyítás területén, a különböző masszázs terápiák a test szintjén, a különböző mozgásformák területén akár a jóga, de maga a mozgás maga is egyike a stresszoldás hatékony technikáinak. A kineziológia az érzelmi stresszek feloldásával energetikai egyensúlyt hoz létre a testben, aktivizálja az öngyógyítás mechanizmusát. Forrás: Kineziológia, stresszoldás

 

A stressz egyik oka: a szorongás

HONNAD ERED A SZORONGÁS?

A szorongás és oldása. A szorongás okai, annak oldása, kezelése lesz a központi téma. A szorongás ellen való küzdelemben érdemes megismerni az „ellenséget", származását, természetét és a legfontosabb okait, tüneteit. Bármilyen hihetetlen mindannyian szorongunk egy kicsit. Persze van aki jobban, van aki kevésbé szorong. A szorongás egészséges, inspiráló és előremutató is lehet, ha az egy egészséges szinten nem lép túl. Mint a legtöbb lelki eredetű betegség vagy tünet, a szorongás is a gyermekkorra vezethető vissza, hiszen az anyaméh után a külvilágba kikerülve szinte védtelenek vagyunk azzal szemben. Minden csecsemő elválaszthatatlan, egységes egésznek képzeli magát az édesanyjával, természetes állapot, hogy ő majd minden külső hatástól megvédi őt. Amikor azonban számára is nyilvánvalóvá válik, hogy az anya nem elválaszthatatlan tőle, amikor felismeri, hogy ő egy önálló lény, akkor hirtelen felelősség és félelem tódul az addig gondtalan, biztonságos mindennapokba. Ez egy teljesen természetes biológia folyamat és a gyermek növekedésével, tapasztalataival és magabiztosságával szép lassan ráébred, hogy ő egyedül is tud létezni, az általános veszélyektől meg tudja óvni magát és innentől kezdve már csak mint –bár nagyon fontos- védőháló tekint majd édesanyjára. Hogy mitől harapózik el azonban a szorongás egyes emberekben az egészséges, a könnyen kezelhető szint fölé?

SZORONGÁS ÉS AZ ANYA

A válasz megint csak a csecsemőkorban keresendő. Mint minden személyiséggel összefüggő vonás a szorongás sem teljes mértékben egy szerzett tulajdonsága személyiségünknek, hiszen a szorongásra való hajlam is genetikailag örökölhető. Klinikai tanulmányok igazolják, hogy amennyiben az anya maga is szorong és ez a szorongás átlépi az egészséges szintet, amikor a szorongás már a külső viselkedési jegyekben is megnyilvánul, az hatással van a gyermek viselkedésére is, a szorongást, mint állandósult „viselkedés mintát" a csecsemő és a kisgyermekek is átveszik, beépítik saját, kialakuló félben lévő viselkedésmintájukba. Az anyától való függetlenedési folyamat során ez a szorongás mérséklődik, majd szinte teljesen eltűnik az emberből, azonban ez a nyugalmi állapot csak egy felületes és átmeneti stáció a szorongás fázisaiban. A hosszú éveken át megbúvó szorongás azonban a kamaszkor környékén vagy a korai felnőtt években egyes esetekben elemi erővel tud a felszínre törni és minden megmagyarázható ok és előzmény nélkül keríti hatalmába az embert.

A SZORONGÁS OKA: AZ APA

A korai gyerekkorban azonban –az anyától való részleges függetlenedés során- egy másik viselkedésmintát is elkezdünk másolni. Az apáét. A férfi a családban és az általános társadalmi elvárások szerint az erő, a bátorság megtestesítői. Egy apa nem félhet semmitől, egy apa sebezhetetlen és bátor. Ennek az eszményképnek a fenntartásához elengedhetetlen, hogy az apák a félelmeiket magukban tartsák, azt gondosan eltakarják a külvilág elől, hiszen az apai habitus egyik legfontosabb eleméről van szó. A félelem és a szorongás azonban belső szorongássá, feszültséggé vonul vissza és belülről fejti ki romboló hatását. Az eltitkolt apai félelem és szorongás megnyilvánulásai formái igen változatosak, hiszen az indokolatlan és váratlan agressziótól kedve, a dohányzáson át egészen a túlzott mértékű alkohol fogyasztásig mind arra hivatottak, hogy az apában gyülemlő feszültséget a gyengeség, a sérülékenység jelei nélkül a felszínre vezessék. Az apai szorongás hajlama egy részről genetikailag ugyanúgy örökölhető, mint ahogyan azt az anyák esetében már tárgyaltuk, más részről pedig ugyanolyan hatással is van a gyermekre, viselkedésjegyeiben ugyanúgy fellelhető, mint az átvett anyai szorongás.

SZORONGÁS A PÁRKAPCSOLATBAN

Az megszűntnek hitt gyerekkori szorongások után az első szorongással kapcsolatos jelek sok esetben csak az első komolyabb, hosszabb párkapcsolatban jelentkeznek. Az eltűntnek hitt vagy elrejtett szorongások ilyenkor erősödnek fel a legjobban, eszünkbe jutnak a gyerekkori szorongásaink, életre kelnek gyerekkori szorongásaink képei. Tekintettel, hogy a párválasztás során mindkét fél a választásnál az anyai és apai mintákat használja fel, így a férj anyai mintájából választódik a feleség és fordítva is; a feleség apaképe jelenik meg a férjben. Ez a tudatalatti választási mechanizmus azonban felerősíti a gyerekkori félelmeket, aggodalmakat és szorongásokat, felidézi és felerősíti a gyerekkorban átmásolt apai vagy anyai szorongásmintákat. Ez a fajta eddig elfeledettnek, megoldottnak hitt szorongás váratlanul és felkészületlenül ér minket és sajnos az esetek nagy százalékában vagyunk hajlamosak „beleragadni" ebbe a megoldhatatlannak tűnő állapotba. Tekintettel, hogy nem voltunk felkészülve az ilyen típusú stresszre és szorongásra, így megoldást sem könnyet találunk szorongásaink csökkentésére, a párkapcsolati konfliktusok megszűntetésére, így folyamatosan és kényszerűen újra és újra önkéntelenül is ismételjük azokat.

SZORONGÁS ÉS EGZISZTENCIA

Az egzisztenciális szorongás nem minden esetben korlátozódik csak az anyagi javakra, a mindennapi megélhetésre és fennmaradásra, hiszen tapasztalatok szerint nagyon jó módban élők között is gyakran tapasztalhatók az egzisztenciális szorongás tipikus jelei. Az egzisztenciális szorongás anyagi biztonságát féltő szorongás típus tehát jövedelemtől és társadalmi helyzettől független. Ez érthető is, hiszen a megszerzett javak tulajdonunkat képezik és a tulajdon védelme, az otthon és a család biztonságának megóvása elemi, ősi ösztön. A siker féltése, a karrier elvesztésétől való félelem szintén gyakori okok a szorongásos panaszok között, számtalan példát tudnánk sorolni fényes pályát befutott sportolókról, színészekről és elismert sztárokról, akik szorongással és a szorongás súlyosabb esetével a depresszióval küzdenek. A szorongás tárgyában tehát nincs mérce, nincs mértékegység; nem lehet meghatározni, hogy milyen vagyoni helyzetben szabad és mikortól nem szabad szorongani. Számunkra most azonban sokkal fontosabb a mindennapos szorongás kérdése, a létbizonytalanságból, a kiszámíthatóság hiányából eredő szorongás. Bár a gazdag vagy híres emberek szorongása sem elkerülhető, így az átlagos képességekkel és átlagos egzisztenciával rendelkezők szorongása sokkal jobban érthető. Egy munkahely elvesztésének félelme napjaink társadalmában folyamatosan ott lapul mindenkiben, kisebb-nagyobb mértékben mindennapjaink része lett, azonban a túlzott aggódás, a túlzott félelem állásunk elvesztése miatt kontra produktív folyamatot indíthat el. Az egészséges stressz és megfelelni vágyás egy munkahelyen szorgalomhoz, odaadáshoz, tulajdonosi szemléletű hozzáálláshoz vezet, ami a munkáltatók számára pozitív, előnyös tulajdonságok halmaza. Az egészséges határt átlépve azonban a szorongás görcsössé tesz, merevvé, feszültté válunk tőle és a minden áron megfelelni vágyás átcsaphat egy minőséginek nem mondható megalkuvó pozícióba, ami a továbbiakban csak újabb belső feszültségekhez, újabb konfliktusokhoz vezethet. A család biztonsága, gyermekeink, házastársunk anyagi és egzisztenciális biztonsága napjaink legnagyobb feladata lett és különös edzettséget, céltudatosságot és fegyelmet igényel, hogy olykor ne essünk pánikba a jövő előreláthatatlan, kiszámíthatatlan lehetőségei miatt.

SZORONGÁS ÉS A VESZTESÉG

Senki nem szeret veszíteni, azonban a veszteségeket és a kudarcokat nem viseljük egyformán. A szerencsésebb alkatú emberek a veszteségeken, a sérelmeken és a kudarcokon könnyebben lépnek túl, míg az érzékenyebb lelki alkatú emberek napokat, akár heteket is tudnak vívódni egy-egy elszenvedett vereségen vagy veszteségen. Az esetek többségében a veszteség nem elkerülhető, éppen olyan része az életünknek, mint a győzelem vagy a siker. A legtöbb szorongás forrása az elkerülhetetlen veszteségek köré csoportosul és amennyiben nem vagyunk kellőképpen felkészülve egy jövőbeli veszteség fogadására, úgy annak bekövetkeztéig egy állandósuló félelemmel vagyunk kénytelen együtt élni. Gyermekeink egészséges féltése, szüleink jövőbeni bekövetkező halálától való félelem természetes és ösztönös érzelmi megnyilvánulás, azonban a túlzott aggódás és az állandósuló félelem egy biztosan bekövetkező eseménnyel szemben a tehetetlenség érzésével párosulva folyamatos szorongást okozhat. A gyerek eltöri a kezét, bárányhimlős lesz és az esetek többségében ezért vagy azért kórházba is kerül a gyerekkor során. Szüleinket korábban vagy később, de elveszítjük. Ezek törvényszerűségek, amiket ugyan tudunk, hogy a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkeznek, megfelelő mértékben mégsem vagyunk rá felkészülve. Az ebből eredő szorongás, a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlanul fel-feltörő félelem viselkedésünkben állandósulva mindaddig szorongásos állapotot okoz bennünk, amíg azt a jövőbeni váratlan esemény okozta fájdalom, gyász, szomorúság fel nem váltja.

A SZORONGÁS HAGYOMÁNYOS OLDÁSA

A szorongás oldására számos módszer létezik. Természetesen ezek között sokféle utat találunk. Némelyik ezek közül sok időbe és rengeteg fáradságba kerül, de hosszú távon biztos, stabil megoldást nyújt. Más megoldások inkább csak elfedik a tüneteket, elleplezik a megoldatlan problémákat és próbálnak újra és újra tünetmentes állapotba hozni minket. Beszéljünk először az utolsó halmazról, azokról, amik nem megoldják, hanem csak eltakarják a tüneteket. Természetesen a gyógyszerek. Természetesen a drogok és az alkohol. És hogy miért természetesen? A válasz egyszerű: társadalmilag elfogadott vagy megtűrt megoldásokról beszélünk. Az orvos felírja nekünk a hangulatjavító szereket, mi pedig szépen beszedjük és egy idő után már létezni sem tudunk nélkülük, függőségi viszony alakul ki a szervezet és az antidepresszáns hatása között, a gyógyszerek elhagyásával azonban nem hogy az eredeti állapotban találjuk magunkat, sok esetben az eredeti tünetek a hangulatjavító gyógyszerek elhagyásával tovább fokozódnak, szintet- és tünetet váltva felerősödnek. Társadalmunk pedig kellő mértékben rezignált és toleráns az orvosok által felírt szerekkel szemben, hiszen az orvos írta fel. Lehet marihuánát szívni, kokain csíkokat vagy LSD bélyeget nyalogatni, az eredmény az előző megoldáshoz csak pár dologban tér el. Drágább, társadalmilag és erkölcsileg nem elfogadott. És persze ugyanúgy nem oldja meg az eredeti problémát. Természetesen nem hagyjuk ki az alkoholt sem. És aki rendszeresen fogyaszt alkoholt az tudja: az alkohol nem drog, nem gyógyszer, évezredek óta fogyasztja az emberiség. Persze azt is tudja, hogy ez nem igaz. Már mint nem az, hogy évezredek óta fogyasztjuk, hanem az, hogy az alkohol nem drog. Az alkohol a könnyen elérhető, orvosi felírás nélkül és társadalmilag is elfogadott módon megvásárolható drog. Ugyanolyan –vagy erősebb- függőséget okoz, mint a kábítószerek vagy egyes hangulatjavító gyógyszerek és ugyanúgy nem oldja meg a konfliktusokat, hosszú távon nem oldja a szorongást, sőt az esetek nagy részében sajnos éppen ennek az ellenkezője igaz: addíció esetén fokozza a szorongást, bizonytalanná teszi a jövőképet és újabb konfliktusokat generál.

A SZORONGÁS VALÓDI OLDÁSA

A szorongás megszűntetéséhez a legfontosabb az elhatározás. Kicsit előre szaladtunk. Van ennél sokkal fontosabb is: a felismerés. A szorongás felismerése és annak beismerése nem kis feladat, hiszen nem könnyen fogadjuk el, hogy valami nincs rendben velünk. A szorongás beismerése önmagunk számára sem egy könnyű feladat, megosztani ezt a felismerést környezetünkkel, családunkkal, barátainkkal, munkatársainkkal pedig egy igazi kihívás. És nem is minden esetben szükséges. A felismerés és az első lépések megtétele történhet önállóan, hírverés nélkül is, hiszen nem szívesen teregetjük a szomszéd elé a mosandó ruhákat. A közeli család támogatása azonban minden bizonnyal megkönnyíti a gyógyulás, a javulás folyamatát; a mögöttünk lévő támasz érzete önbizalmat és erőt ad nekünk a gyógyuláshoz. Számtalan módszer létezik a szorongás oldására, hogy csak néhányat említsünk ezek közül: relaxációs módszerek, autogén tréning, a hipnoterápia, a kognitív és viselkedésterápia, neurofeedback, kineziológia, stb. És hogy melyik ezek közül a legjobb? Nincs ilyen. A szorongás mértéke azonban lehet iránymutató, hiszen súlyosabb szorongásos panaszok esetén pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni. És mi a helyzet a nem súlyos eseteknél? Ki ítéli meg, hogy mi a súlyos és mi a kevésbé súlyos szorongás. Mi magunk. És a környezetünk. Melyik terápiát válasszuk? Az ember akkor válik a szó szoros értelmében beteggé, amikor elmegy az orvoshoz. Attól a pillanattól kezdve hivatalosan is szorong és ez egy kicsit néhányunknál rányomja hangulati bélyegét a történésekre. Az, hogy valaki pszichológus vagy pszichiáter segítségét kéri, korunk társadalmában még mindig billogot, bélyeget jelent és nem minden alkat esetében szerencsés egy ilyen bélyeggel szembenézni. Természetesen mindegyik alternatív terápia vagy tréning megoldást ígér a problémánkra, azonban nem mindegyik hozza meg a várt sikert. Hogy miért? Természetesen nem azért, mert az a terápia vagy tréning nem működik, hogy azzal nem lehet szorongást oldani, hanem egyszerűen azért mert nem minden személyiség képes annak befogadására. Minden kezelés, minden oldás, minden gyógyulás egy kicsit –vagy nagyon- hit kérdése és bizalom kérdése is, hiszen a a kezelő és a segítséget kérő között nem alakul ki egy megfelelően bizalmi alapokra épülő, könnyed és kellemes munkakapcsolat, akkor a leghíresebb és legjobb statisztikai eredményeket felmutató terápia is többnyire eredménytelen marad. Forrás: Stresszoldás, kineziológia